A Csoki

A harmadik órán a Titkosítással foglalkoztunk (lásd Tananyag).

Ez az egyik érdekesebb foglalkozás, főleg, mert kis csoki darabok is megjelennek az osztályban. Nincs olyan érdekesség a világban ami ezt felül tudná múlni egy negyedikes számára. 🙂

Az óra elején átismételtük, hogy mi történt a múlt órán. Elég jól emlékeztek a gyerekek.

Elég gyorsan előkerült a kis dobozka a lakatokkal. A feladat az, hogy egy kis csoki-üzenetet átküldjünk az interneten (gyerekeken) keresztül  egy célszemélynek, úgy, hogy egyik gyerek se ehesse meg. Ehhez kódolnunk kell, ami azt jelenti, hogy egy dobozba zárjuk a csokit, aminek a kulcsát a feladó megtartja. De akkor a fogadó, hogy tudja kinyitni?

Itt egy kis videó az eredeti CSUnplugged foglalkozásról, ami válaszol a kérdésre

Ez nálunk azért abban különbözött, hogy minden gyerek megpróbálta kifeszegetni a lakatot, hátha sikerül kiszedni a csokit.

Miután ezt megértették a gyerekek, azután beszéltünk arról, hogy miért van szükség a titkosításra. Elég sok mindent felsoroltak a cseteléstől az email-ig.

Caesar kódolás

Az óra fennmaradó részében azt a titkosítást játszottuk el, úgy, hogy most már igazi üzenetet használtunk és a Caesar kódolást használtuk.

Először csak azt próbáltuk ki, hogy hogyan kell kódolni majd megfejteni egy üzenetet, majd a publikus kulcs protokollt is kipróbáltuk. A gyerekeket 4 csoportra osztottuk és a csapatok küldözgettek titkos üzeneteket egymásnak.

Egy furcsa dolog is történt. Kiderült, hogy a Hanga szót kódolva (4-el eltolva) a Lepke szó jön ki (ezt a táblázatot használva). Ezen meg is lepődtek a gyerekek, azt hitték, hogy kódolatlan üzenetet kaptak.

Az óra végén megmutattam nekik az általam készített forgatható papírkulcsot is amivel egy 10×10-es betű négyzetrácsba lehet elrejteni titkos üzenetet. Az excel fájlban a bal felső táblázatban található x-eket kivágva kapjuk meg a kulcsot. Ezután ezt ráhelyezhetjük a mellette levő táblázatra és a kivágott négyzetekbe soronként egy üzenetet tudunk elrejteni. A kulcsot háromszor meg is lehet fordítani. A táblázatban az x-ek úgy vannak elhelyezve, hogy a fordítás után se essenek a már meglevő üzenet betűi helyére. Az x-ek elhelyezésében a legalsó táblázat is segíthet, amivel ki lehet számolni, hogy forgatás után hova kerülnek a kivágott négyzetek.